ÚJRA HÍRÖS KECSKEMÉTIEK A SZÍNPADON

Szeptember 27-én a Kelemen László Kamara Színházban megtartották a neves kecskeméti személyiségeket bemutató pódiumbeszélgetés sorozat 2022/2023. évadnyitó előadását.

2022. szeptemberi pódiumbeszélgetés „hírös” kecskemétiekkel.

Az első vendég a fővárosból érkezett.  Kanyó Ferenc fotóművész, aki meghatározó képviselője a hazai szociofotózásnak, 1974 és 1982 között élt a városban. Az akkor megnyíló Megyei Művelődési Központ alkalmazta, de külső munkatársa volt a Forrás folyóiratnak is. Meghatározó fontosságú fotósorozatokat készített Fülöpszállásról, a vasgyári munkásnőkről és egy tanyai iskolás lányról. A képek a Forrás tanyakutató munkájának részeként megjelentek. A várostalan falu című kötetben is. Kanyó első fotográfusként művészeti ösztöndíjat kapott a megyétől, majd harmadmagával a Fémmunkás vállalattól. Itt készült a Négyórás című, országos visszhangot kiváltó fotósorozata. Később az Életjel című sorozata váltott ki országos érdeklődést. Felvette tagjai közé a Magyar Fotóművész Szövetség is. 1982-ben a fővárosba költözött családjával, és a rendszerváltozásig felhagyott a fényképezéssel. Angol szakos tanár lévén, magán nyelviskolát működtetett, sikerrel. 1989-ben, a társadalmi változások hatására vette elő újra a fényképezőgépet, és fotózta végig 1989 eseményeit a március 15-i tüntetéstől Nagy Imre újratemetésén, a keletnémet menekültek kálváriáján keresztül a köztársaság kikiáltásáig. A rendszerváltozást követően idegenforgalmi cégeknek fotózott, és sok éven át tanított fényképezést egy művészeti iskolában. Hosszabb idő óta a természetfotózás, mindenekelőtt a madárfényképezés érdekli.

A második vendég a közelmúltban magas állami kitüntetéssel elismert Frigyesi Tünde balettmester, a színház korábbi táncosa, jelenlegi rendezőasszisztense volt. Frigyesi Tünde színesen és nagy nyíltsággal beszélt gyermekkoráról és balett-tanulmányairól, amelyek nem voltak minden időpillanatban felhőtlenek. Meglepő nyíltsággal ecsetelte pécsi középiskolai éveinek megpróbáltatásait, kudarcos bekerülési próbálkozását a Pécsi Balettbe, és az ebből származó lelki traumákat. Ma már némi távolságtartással beszél a debreceni Csokonai Színházban eltöltött éveiről, amelyek egyfajta mélypontot jelentettek a pályáján. Ugyanakkor itt született meg egyetlen leánya, Sára. Férjének távoznia kellett a debreceni színházból, és mindketten Kecskeméten találtak állást, Lendvay Ferenc jóvoltából. A házasságuk hamar zátonyra futott, az elvált férj Nyíregyházára költözött, Tünde pedig megtalálta új párját a nála 26 évvel idősebb operett-bonviván, Csizmadia László személyében, akihez rövidesen feleségül ment. Harmóniában éltek egészen a művész haláláig. Amióta befejezte a színpadi munkát, koreográfusasszisztensi  és rendezőasszisztensi feladatokat végez a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, nagy kedvvel és örömmel. Menhelyről kihozott kutyáival, Zuzuval és Pillával csatlakozott Juharos Ágota Kutyával egy mosolyért alapítványához, ahol rendszeres terápiás munkát végeznek.

Az est utolsó harmadában Aszódi János televíziós szerkesztő-producer ült a vendég székében. A jó hangulatú, oldott beszélgetésből kiderült, hogy már gyermekkorában szoros kapcsolatba került a földdel, és hogy nem véletlenül lett belőle kertészmérnök, bár szíve eredetileg a színészi pálya felé húzta. Visszaemlékezett kalocsai középiskolai éveire és a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán eltöltött, sok tekintetben meghatározó időszakra is. Noha sikeres volt a szakmájában, a színház világa továbbra is vonzotta. Bekerült a kecskeméti színház kórusába, később a tánckarába is. 1990 –ben jelentkezett a Kecskeméti Televízió munkatársakat kereső felhívására. Kezdetben hírolvasó bemondó volt, majd a szerkesztői és műsorvezetői feladatok is megtalálták. Új Mezőgazdasági Magazin címmel műsort indított, amelyet néhány év után átvitt az ATV –hez, ahol 23. éve folyamatosan szerkeszti és készíti a műsort. Az ÚMM pillanatnyilag az ország egyetlen televíziós agrármagazinja. Aszódi János 20 évvel ezelőtt vásárolt magának egy tanyát Kecskemét közelében, ahol zöldséget és gyümölcsöt termeszt, és ezeket feldolgozza, tartósítja. Televíziós működése során és a saját gazdaságában szerzett tapasztalatai alapján a tavalyi évben könyvet jelentetett meg Én kis kertem címmel, amelynek rövid idő alatt nagy szakmai- és közönségsikere lett. Az idén jelent meg második, Portrék című könyve, amelyben az elmúlt 15 év interjúi mellett frissen készült beszélgetések is szerepelnek. A kötetek sikere további könyvek megírásának lehetőségét is felvetette. A szerkesztő-műsorvezető szívesen utazik, emellett rendszeres színházlátogató és elkötelezett operarajongó is.

Köszönjük, hogy vendégeink voltak!

A Hírös kecskemétiek sorozat október 24-én hétfőn folytatódik majd, újabb három érdekes vendéggel.


 

Pódiumbeszélgetés képek

Fotó: Éles Ferenc